Amikor egyenes választ vársz arra a kérdésre, hogy legyen-e gyereked, vagy sem, akkor csalódni fogsz, mert ilyen nem létezik. Természetesen sok oka van annak, hogy miért nem kellene gyereket vállalni – a te döntésed, hogy szülővé válsz-e, ami a karrieredet romokba, az életedet pedig végképp nyomorúságba döntheti. De akkor is ez lehet a legmegfelelőbb döntés az életedben és felkészíthet arra, hogy bevedd az egész világot. Vagy marad az arany középút. Egyszerűen fogalmazva, ez bonyolult – és sok szempontból túl szubjektív –, és kétlem, hogy létezni fog valaha átfogó, mindenki számára megfelelő válasz.
A döntés végső soron tőled függ. De remélhetőleg ezekben a tanulmányokban megtalálhatod a választ arra a kérdésre, hogy legyen-e gyereked, vagy sem, és segít jobban megérteni a kérdésben szerepet játszó tényezőket.
1. A gyerekvállalás hozzájárul a globális felmelegedéshez
A bioetikai világban folynak viták a gyerekvállalás erkölcsi szempontjairól, figyelembe véve annak környezetre gyakorolt hatását. Travis Reider, a Berman Bioetikai Intézet tudományos kutatója, és a bioetikai mesterképzés vezetője azt állítja, hogy a gyermekvállalás jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és az lenne logikus, hogy mindenki megfontolja, hogy kevesebb gyereket vállal. Reider idéz az Oregoni Állami Egyetemen végzett kutatásból, miszerint az eggyel kevesebb gyereknek jelentős hatása van a széndioxid-kibocsátásra, és éppen ezért ez az egyik legjobb dolog, amit megtehetsz a környezetért – összehasonlítva az otthoni energiafelhasználás csökkentésével, utazással, megfelelő élelmiszer-választással, és más szokásos tevékenységekkel, amik széndioxid-kibocsátást eredményeznek.
2. A szülőknek – különösen az anyáknak – előítéletekkel kell szembenézniük a munkahelyükön
"Az anyaság erősíti azokat a feltételezéseket, hogy a nők kevésbé kompetensek és kevésbé elkötelezettek a karrierjük iránt." - jegyzi meg a LeanIn.Org és a McKinsey & Company legújabb jelentése. „Ennek eredményeképp kevesebb lehetőséggel rendelkeznek.” A jelentés rámutat arra, hogy egy tanulmány szerint a munkáltatók hajlamosak diszkriminálni az anyákat. A tanulmány részeként kutatók hamis, majdnem azonos önéletrajzokat küldtek munkáltatóknak, egyetlen nagy különbséggel: néhány önéletrajzban az állt, hogy a pályázó egy szülő-tanár egyesület tagja. Míg azokat a férfi jelölteket, akiknek az önéletrajzai említették a szülő-tanár egyesületet gyakrabban hívták vissza, mint azokat, akiké nem, viszont azokat a nőket, akik utaltak az anyaságra fele annyiszor hívták vissza, mint azokat, akik nem. A kutatás résztvevői szerint az anyák a legkevésbé kívánatos jelöltek, valamint kevésbé tartják őket kompetensnek és elkötelezettnek, mint a gyerek nélküli férfiakat vagy nőket. Ugyanakkor azok a jelentkezők, akik apák, őket a munkájukhoz sokkal elkötelezettebbnek tartották, és jelentősen többször engedélyezték nekik a munkából való késést, mint a nem-apáknak.
3. Kevesebb pénzt kereshetsz, ha anya vagy
„A legtöbb férfi esetében az apaság ténye fizetésemelést eredményez; a legtöbb nő anyasága fizetéscsökkenést eredményez.” – mondta a kutatás vezetője, Jonathan Cowan. Akadémiai tanulmányban Michelle J. Budig, a Massachusetts-Amherst Egyetem professzora ezt írja: "Amíg a nemek közötti bérszakadék csökken, a szülői jövedelemmel kapcsolatos bérszakadék nő." A témában folytatott 15 éves kutatásában Budig úgy találta, hogy a férfiak, akiknek gyermekük volt és vele is éltek átlagosan 6%-kal többet kerestek, míg a nők 4%-kal kevesebbet kerestek minden saját gyerek után. Sajnos „azok a nők, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak, ők fizetik a legnagyobb arányú büntetést az anyaságuk miatt”, mivel a magas jövedelmű férfiak kapják a legnagyobb fizetésemelést, ha gyerekük lesz, az alacsony jövedelmű nők látják ennek leginkább kárát. „A legtöbb ilyen hatás nagymértékben az anyákkal szembeni kulturális torzulásnak köszönhető.” A New York Times megjegyzi, hogy korábbi munkája során Budig megállapította, hogy a szülési szabadságra szoruló apák enyhítik az anyasági büntetést, amint azt olyan országok is jelzik, mint Svédország, amelyek ösztönzik az apákat a fizetett szabadságra, és kisebb bérszakadékkal rendelkeznek.
4. A barátságok elkerülhetetlenül megváltoznak egy gyermek születése után
A sikerről folytatott beszélgetések gyakran a karrier-előmenetelhez és a pénzhez kapcsolódnak, de más fontos tényezők, mint az interperszonális kapcsolatok létfontosságú szerepet töltenek be a jólétünkben. A mikor a Child magazin körülbelül 1.000 szülőt vizsgált meg, a megkérdezett apák és anyák majdnem fele azt mondta, hogy kevesebb barátjuk lett, miután gyermekük született. És míg a nők 69%-a és a férfiak 67%-a elégedett volt a barátságaikkal a gyerekeik születése előtt, csak a nők 54%-a és a férfiak 57%-a mondta azt, hogy ugyanezt érezte utána is.
Az egyik tényező az idő lehet. Mielőtt gyerekeik lettek a nők 14 órát töltöttek a barátaikkal hetente, addig a férfiak átlagosan 16 órát. A gyerekek megszületése után ezek a számok lecsökkentek a nőknél 5 órára, és 6 órára a férfiaknál.
Egy másik tényező az elkerülhetetlen eltolódás abban, amit az emberek kapni szeretnének a barátságaiktól. Például szinte az összes megkérdezett nő azt állította, hogy a barátaikkal jártak szórakozni mielőtt gyermekeik lettek – ezeknek az eseteknek a száma a felére esett miután családjuk lett. A megkérdezett nők többsége úgy érezte, hogy azok a barátok, akik jó hallgatótársak fontosabbá váltak, miután gyerekeik lettek.
5. A házasságok válságba kerülhetnek egy gyerek születése után
A korábbi tanulmányok meta-analitikus áttekintése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szülői magatartás negatív hatást gyakorol a házassággal való megelégedettségre, aminek oka a házassági szerepek átrendeződésének és a szülői szabadság korlátozásának konfliktusaiból ered. A tanulmány azt is jelezte, hogy minél több gyermek van a családban, annál alacsonyabb a szülők házassággal való megelégedettsége. A különbség a házassági megelégedettségben a csecsemős anyáknál volt a leghangsúlyosabb, míg a férfiak esetében a hatás a gyermekek különböző életszakaszaiban hasonló maradt. A magasabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező, fiatalabb szülők, akik az elmúlt években váltak szülővé hajlamosabbak voltak látni a házasságukra gyakorolt legnegatívabb hatásokat.
6. A szülők általában kevésbé egészségesek, mint a nem-szülők
John Dick, aki egy közvélemény-kutatási platform, a CivilSciene alapítója, és amelynek „Szülői állapot” elnevezésű felmérésére több mint 1 millió szavazat érkezett azt írja a Quartz hírportálon, hogy a nem-szülők egészségesebb életet élnek, mint a szülők.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint a nem-szülők 75%-kal nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy minden éjszaka átlagosan több mint 8 órát alszanak, mint a szülők, akik 29%-kal nagyobb valószínűséggel számoltak be kevesebb, mint 6 óra alvásról éjszakánként. Nem meglepő, hogy a szülők 28%-kal nagyobb valószínűséggel mondták, hogy minden nap fogyasztanak kávét, mint a nem-szülők.
A nem-szülők 73%-kal nagyobb valószínűséggel állították, hogy ők „soha” nem esznek gyorsétteremben, és 38%-kal nagyobb eséllyel látogatnak meg egy edzőtermet hetente egyszer, vagy többször; míg a szülők 17%-kal nagyobb valószínűséggel mondták, hogy sohasem sportolnak, 10%-kal nagyobb valószínűséggel tartották magukat túlsúlyosnak, és 54%-kal nagyobb valószínűséggel dohányoznak minden nap.
7. Egy gyerek hátrányosan befolyásolja a szülők boldogságát
Sok ember abban méri a sikerességét, hogy mennyire boldog, és számos tanulmány mutatta ki, hogy a gyerekvállalás ebben fontos szerepet játszik.
Ahogy a boldogságkutató, Sonja Lyubomirsky a Time-ban magyarázza, egyes tanulmányok szerint a szülők boldogabbak, mint a nem szülők, míg mások az ellenkezőjét állítják – ez valóban kapcsolódik a szülőséghez és a gyerekvállaláshoz.
- A fiatal szülők és a kisgyermekes szülők kifejezetten boldogtalanok.
- Az apák, a házas szülők, és a már felnőtt gyerekek szülei különösen magas megelégedettségről és boldogságról számoltak be.
Megjegyzi azonban, hogy „a szülők minden típusa arról számolt be, hogy több értelmet találnak az életükben, mint a gyermektelen társaik, ami azt sugallja, hogy a szülői lét jutalma sokkal inkább megfoghatatlan, mint a napi sikerek (vagy kudarcok)”.
Rachel Gillett
